Gaa na ọdịnaya

Asụsụ Hu

Shí Wikipedia, njikotá édémédé nke onyobulạ
Hu Templeeti:Infobox Language/pronunciation
Spoken in: China 
Region: Yunnan
Total speakers: 1,000
Language family: Tustrusyawit
 Khasi–Palaungic
  Palaungic
   Angkuic
    Hu
Language codes
ISO 639-1: none
ISO 639-2:
ISO 639-3: either:Templeeti:Infobox Language/codelistTempleeti:Infobox Language/codelistTempleeti:Infobox Language/codelistTempleeti:Infobox Language/codelistTempleeti:Infobox Language/codelistTempleeti:Infobox Language/codelistTempleeti:Infobox Language/codelistTempleeti:Infobox Language/codelistTempleeti:Infobox Language/codelistTempleeti:Infobox Language/codelistTempleeti:Infobox Language/codelistTempleeti:Infobox Language/codelistTempleeti:Infobox Language/codelistTempleeti:Infobox Language/codelistTempleeti:Infobox Language/codelistTempleeti:Infobox Language/codelistTempleeti:Infobox Language/codelistTempleeti:Infobox Language/codelistTempleeti:Infobox Language/codelistTempleeti:Infobox Language/codelistTempleeti:Infobox Language/codelistTempleeti:Infobox Language/codelistTempleeti:Infobox Language/codelistTempleeti:Infobox Language/codelistTempleeti:Infobox Language/codelistTempleeti:Infobox Language/codelistTempleeti:Infobox Language/codelistTempleeti:Infobox Language/codelistTempleeti:Infobox Language/codelistTempleeti:Infobox Language/codelist

Hu (Hu pronunciation, Chinese; : Hùyǔ), bụkwa Angku ma ọ bụ Kon Keu, bụ Asụsụ Palaungic nke Xishuangbanna Dai Autonomous Prefecture, Yunnan, China. Ndị na-asụ ya bụ ndị agbụrụ pere mpe; gọọmentị China na-agụ ndị Angku dị ka ndị otu mba Bulang, mana Asụsụ Angkuic anaghị aghọta ya na Bulang.

Dị ka Li si kwuo (2006:340), e nwere ihe na-erughị 1,000 ndị na-asụ ya bi na ndagwurugwu nke Ugwu "Kongge" ("控格山") n'obodo Na Huipa (纳回帕村), obodo Mengyang, Jinghong (景洪市, Obodo dị na mpaghara). [1]

Ndị Dai-asụ Hu na-akpọ onwe ha xuʔ55, ndị obodo Dai na-akpọ ha "ndị ojii" (黑人), yana xɔn55 kɤt35, nke pụtara 'mkpụrụ obi ndị dị ndụ'.[4] A makwaara ha n'ógbè ahụ dị ka ndị Kunge (昆格人) ma ọ bụ ndị Kongge (控格人). [1]

Ọmụmụ ụdaolu

[dezie | dezie ebe o si]

A chịkọtara data Hu gosipụtara na ọmụmụ ihe ahụ site na mpaghara Xiao Mĕngyăng na Jǐnghóng County, Yunnan, China.

Ọdịdị okwu

[dezie | dezie ebe o si]

Okwu f Hu na-abụkarị monosyllabic. Okwu disyllabic niile bụ Iambic. E nwere otu ụdị trisyllabic na data: ʔapalàw "azụ̀". [5] Ya mere, nhazi kachasị na Hu bụ (C1 (a (C2))). 'Ci (Cm) V (Cf) T.

Suprasegmentals (ụda)

[dezie | dezie ebe o si]

Hu nwere Ụda abụọ: elu na ala. [6] Usoro ụdaolu na-egosipụta ọdịiche dị n'etiti ogologo ụdaume akụkọ ihe mere eme (obere < ogologo; elu < mkpụmkpụ) nke na-adịghịzi phonemic taa, yana ọdịiche dị iche iche nke ogologo ka na-ahụ anya.[7]

Mgbanwe na njikọta nke abụọ ndị sochirinụ ewebatala enweghị usoro nkesa: mkpụrụokwu nwere nkwụsị glottal ikpeazụ na-enwe ụda olu dị elu mgbe niile; ụdaume dị elu /i, u/ na-ewere ụda olu dị elu na mkpụrụokwu mechiri emechi, mana ụda olu dị ala naanị na mkpụrụokwu mepere emepe na tupu /-ʁ/. .[5]

Mkpụrụ okwu

[dezie | dezie ebe o si]
Mkpụrụ okwu Hu mbụ [8]
Akpụkpọ ahụ Ezé ezé Palatal Velar Uvular Mkpịsị aka
etiti sibilant
Plosive ala dị larịị p t c k ʔ
aspirated
Ihe na-esiri ike enweghị olu θ s x h
kwuru okwu ʁ
Ụgbọ imi m n ɲ ŋ
N'akụkụ l
Ihe atụ w j
Ụgbụgbọ mmiri Hu
Bilabial Alveolar Palatal Velar Uvular Mkpịsị aka
Plosive p t c k ʔ
Ihe na-esiri ike ʁ
Ụgbọ imi m n ŋ
N'akụkụ l
Ọkara ụdaolu w j

Mmalite dị mgbagwoju anya

[dezie | dezie ebe o si]

Mmalite dị mgbagwoju anya nke Hu a hụrụ na faịlụ ndị ahụ bụ /pʁ phl kʁ kl ŋkh ŋʁ sʁ/ .[5]

Mkpụrụedemede

[dezie | dezie ebe o si]
Hu vowels[9]
Front Central Back
Close i ɨ u
Mid e ə o
Open-mid ɛ ɔ
Open a

Akwụkwọ Nsọ

[dezie | dezie ebe o si]

Aha nnọchiaha

[dezie | dezie ebe o si]
otu abụọ ọtụtụ
Onye nke mbụ ʔɔ́ʔ ʔàj ʔéʔ
Onye nke abụọ Meʔ N'ihi ya, ọ ga-abụrịrị na ọ ga-adịkarị phéʔ
Onye nke atọ Nkọwa Kaw Keʔ

Ọnụ ọgụgụ

[dezie | dezie ebe o si]

Ntụnyere ọnụọgụgụ Hu na nhazi proto-Palaungic nke Sidwell (2015) mere. E jiri ego mgbazinye Tai dochie ọnụọgụgụ karịrị ise..

Nkọwa Hu Proto-Palaungic
1 Okwu a na-akpọ *moːh
2 kaʔà *ləʔaːr
3 kaʔɔ̀j *ləɔːj
4 Okwu a na-akpọʔaphòn *poːn
5 paθán *pəsan
6 (Ịgbazinye ego na Tai) *tɔːl
7 - *təpuːl
8 - *taːʔ
9 - *tiːm
10 - *kɤːl
100 - *prjah
1000 - *sreːŋ

Akụkụ ahụ

[dezie | dezie ebe o si]
Nkọwa Hu Proto-Palaungic
ntutu isi Ọkụ *suk
ọkpụkpụ kaʔàŋ *cəʔaːŋ
ụkwụ cedar *ɟɤːŋ
imi Katə́ʔ *kəɗɤːʔ
afọ Katul *kəɗɤl
ntị nasòk *hjoːk
anya saŋàj *Sizì:
ire N'ihi ya *-taːk
aka Thiʔ *tiːʔ
ara thút *tuːs

Anụmanụ

[dezie | dezie ebe o si]
Nkọwa Hu Proto-Palaungic
atụ thʁàk *traːk
ant/termite maʁúɲ *ŋruːɲ
ịnyịnya maʁáŋ *mraŋ
bear ʔaxèt *kreːs
Sambar deer phòt *poːs
Ezì Lick *-leːk
nnụnụ ʔasím *ciːm
louse nsíʔ *ciːʔ
nkịta sayensị [Ihe e dere n'ala ala peeji]
nnụnụ ʔìʁ *ʔiɛr

Edensibia

[dezie | dezie ebe o si]
  1. Jǐnghóng Shì Měngyǎng Zhèn Kūngé Cūnwěihuì Nàhuípà (zh). ynszxc.gov.cn. Archived from the original on 2016-02-02. Retrieved on 2016-01-30.

Ịgụ ihe ọzọ

[dezie | dezie ebe o si]

 

Njikọ mpụga

[dezie | dezie ebe o si]