Gaa na ọdịnaya

Asụsụ Kryts

Shí Wikipedia, njikotá édémédé nke onyobulạ

 

Kryts (Kryc) bụ asụsụ Lezgic nke ezinụlọ asụsụ Caucasian nke ugwu ọwụwa anyanwụ nke ndị mmadụ 6,000 na-asụ n'akụkụ ụfọdụ nke Quba Rayon nke Azerbaijan na 1975. Olumba ya bụ Kryts, Jek, Khaput, Yergyudzh [ lez ], na Alyk, ndị niile dị nnọọ iche ruo n'ókè nke naanị otu akụkụ nghọta, ya mere enwere ike were ha dịka asụsụ dị iche iche na olumba continuum .

Kryts nọ n'ihe ize ndụ, [1] [2] nkewapụtara dị ka "ihe egwu dị egwu" nke UNESCO Atlas of the World's Languages in Danger .

fonology

[dezie | dezie ebe o si]

Consonants

[dezie | dezie ebe o si]
Labial Alveolar Palatal Velar Uvular Pharyngeal/

Epiglottal
Glottal
plain lab. pal. plain lab. pal.
Stop voiceless Templeeti:IPA link Templeeti:IPA link Templeeti:IPA link Templeeti:IPA link Templeeti:IPA link Templeeti:IPA link Templeeti:IPA link Templeeti:IPA link Templeeti:IPA link
<small id="mwdQ">ejective</small> Templeeti:IPA link Templeeti:IPA link Templeeti:IPA link Templeeti:IPA link Templeeti:IPA link Templeeti:IPA link Templeeti:IPA link Templeeti:IPA link
<small id="mwjA">voiced</small> Templeeti:IPA link Templeeti:IPA link Templeeti:IPA link Templeeti:IPA link (Templeeti:IPA link)
Affricate voiceless (Templeeti:IPA link) Templeeti:IPA link
<small id="mwsg">ejective</small> Templeeti:IPA link Templeeti:IPA link
<small id="mwww">voiced</small> (Templeeti:IPA link) Templeeti:IPA link
Fricative voiceless Templeeti:IPA link Templeeti:IPA link Templeeti:IPA link Templeeti:IPA link Templeeti:IPA link (Templeeti:IPA link) Templeeti:IPA link
<small id="mw6w">voiced</small> Templeeti:IPA link Templeeti:IPA link Templeeti:IPA link Templeeti:IPA link Templeeti:IPA link Templeeti:IPA link Templeeti:IPA link
Nasal Templeeti:IPA link Templeeti:IPA link
Trill Templeeti:IPA link
Approximant Templeeti:IPA link Templeeti:IPA link
  • /ʁ/ nwekwara ike ghọta dị ka [ɢ] ma ọ bụ [qː], na nkesa mmekọ.
  • Ụda /t͡s, d͡z/ na-eme naanị n'olumba ndị ọzọ nke asụsụ ahụ.
  • /h/ nwere ike ịdịgasị iche site na ụda glottal gaa na fricative epiglottal /ʜ/.
N'ihu Central Azu
Mechie i ( ɨ ) u
N'etiti e
Mepee a
  • Enwere ike ịnụ /i/ ka [ɨ], na mgbanwe n'efu
  • Udaume anọ ahụ nwekwara ike ịdepụta pharyngealized dị ka /iˤ, uˤ, eˤ, aˤ/.

Ọkpụkpụ

[dezie | dezie ebe o si]

N'afọ 2020, e bipụtara akwụkwọ ọkọwa okwu n'ụdị Khaput, na-eji mkpụrụedemede Latin. [3]

A a B b C c Ç ç Ç'ç' D d E e m F f G g Ş ğ Ş'ğ'
H h H'h' Ĥĥ X x X' x' J j I i I ı K k K' k' Qq Q'q'
Q̂ q̂ L l M m N n O o Ọ ö P p P' p' R r S s Ş ş S' s'
T t Ị ị ü ü V v Y y Z z

Ntụaka

[dezie | dezie ebe o si]
  • Authier (2009). Grammaire kryz, Collection Linguistique (Société de linguistique de Paris). Leuven: Peeters. ISBN 9789042923157. mmekọ n'ebe ịghọta na kiliti abụghị argot, nwere usoro mmụta asụsụ nọọrọ onwe ya
  1. Kryts. The Endangered Languages Project.
  2. UNESCO Atlas of the World's Languages in Danger. UNESCO.
  3. Hərərə Mezınə Şikilbəzınə Luğət. ISBN 978-9952-511-17-8. 

Njikọ mpụga

[dezie | dezie ebe o si]