Hortensia (onye ọkà okwu)

Shí Wikipedia, njikotá édémédé nke onyobulạ

 

Hortensia (onye ọkà okwu)
Mmádu
ụdịekerenwanyị Dezie
mba o sịAncient Rome Dezie
Roman praenomenno value Dezie
Roman nomen gentiliciumHortensia Dezie
Ụbọchị ọmụmụ ya2. century BCE Dezie
Ebe ọmụmụAncient Rome Dezie
Ụbọchị ọnwụ yaunknown value Dezie
Ebe ọ nwụrụunknown value Dezie
ŃnàQuintus Hortensius Dezie
ŃnéLutatia Dezie
nwanneQuintus Hortensius Hortalus, Hortensius Hortalus Dezie
Dị/nwunyeQuintus Servilius Caepio Dezie
nwaMarcus Junius Brutus Dezie
gensHortensia gens Dezie
asụsụ ọ na-asụ, na-ede ma ọ bụ were na-ebinye akaLatin Dezie
Ọrụ ọ na-arụorator, Odee akwụkwọ Dezie
time periodLate Roman Republic Dezie

[1]Hortensia (fl. 42 BC), nwa nwanyị nke onye nnọchi anya na onye nkwado Quintus Hortensius, nwetara aha ọma n'oge Roman Republic dị ka ọkà okwu. A maara ya nke ọma maka ikwu okwu n'ihu ndị otu Triumvirate nke Abụọ na 42 BC nke mere ka a kagbuo ụtụ isi maka ụmụ nwanyị Rom bara ọgaranya.

Ndụ[dezie | dezie ebe o si]

Obere ihe ka a maara banyere ndụ Hortensia ma e wezụga ọrụ ya dị ka ọkà okwu. Ọ bụ nwa nwanyị Quintus Hortensius nke o doro anya na nwunye mbụ ya Lutatia. A maara nna ya nke ọma n'etiti ndị Rom n'ihi ozizi ya na akpali akpali na akụkọ ihe mere eme na iwu na asọmpi ya na onye ọkà okwu ibe ya Marcus Tullius Cicero. Dị ka onye otu aristocracy, Hortensia tolitere n'ezinụlọ bara ọgaranya, ya mere o nwere ike ịnweta akwụkwọ Grik na Latin site na nwata. O mechara lekwasị anya n'ọmụmụ okwu site n'ịgụ okwu ndị dị ka nna ya na ndị ọkà okwu Gris a ma ama.

[2] kwekwaara na Hortensia lụrụ nwa nwanne ya nke abụọ Quintus Servilius Caepio, nwa Quintus Servilaus Caepius Nke Nta.

Okwu n'ihu mmeri nke abụọ[dezie | dezie ebe o si]

Ndị na-ewe iwe, nke Hortensia du, na-agwa ndị triumvirs okwu.

N'afọ 42 BC, ihe fọrọ nke nta ka ọ bụrụ ndị agha Rom niile na-akwado, nke nọ n'okpuru iwu nke ndị mmeri Gaius Julius Caesar Octavianus, Marcus Aemilius Lepidus, na Marcus Antonius, na ndị gburu Julius Caesar (Decimus Junius Brutus Albinus, Marcus Junius Brutus na Gaius Cassius Longinus) nọ n'agha. Iji kwado agha ahụ na aga n'ihu, ndị triumvirs rere ihe onwunwe nke ụmụ amaala bara ọgaranya e gburu site na mmachibido iwu; Otú ọ dị, isi iyi ego a egosighi na ọ bara uru, ndị ikom atọ ahụ tụkwara vootu itinye ụtụ isi na ụmụ nwanyị 1,400 kachasị baa ọgaranya na Rom. Ụmụ nwanyị ahụ, na ewe iwe maka ịkwụ ụtụ isi maka agha ha na enweghị ike ịchịkwa, họọrọ Hortensia iji kọwaa nchegbu ha na ndị triumvirs. (N'oge agha, a na ekwe ka ụmụ nwanyị mebie ọdịnala ma tinye aka n'ikwu okwu n'ihu ọha). [1] Ya na nnukwu ìgwè ụmụ amaala nwere mmasị, ụmụ nwanyị ahụ gara Nzukọ Ndị Rom, ebe Hortensia kwuru okwu ya a ma ama. Onye Gris na akọ akụkọ ihe mere eme nke narị afọ nke abụọ bụ Appian dere okwu Hortensia. Ọ bụ ezie na okwu ndị ahụ abụghị nke ya kpọmkwem, nsụgharị Appian nwere isiokwu nke Hortensia: [1]

"Ị napụla anyị ndị nna anyị, ụmụ anyị, di anyị, na ụmụnne anyị, ndị ị na-ebo ebubo imerụ gị; ọ bụrụ na ị wepụkwa ihe onwunwe anyị, ị na-ebelata anyị n'ọnọdụ na-ekwesịghị ekwesị ọmụmụ anyị, omume anyị, okike anyị. Gịnị mere anyị ji akwụ ụtụ isi mgbe anyị enweghị òkè na nsọpụrụ, iwu, ọrụ gọọmentị, nke ị na-alụso ibe gị ọgụ na nsonaazụ dị otú ahụ? 'N'ihi na nke a bụ oge agha n'etiti ihe a, ị na ụmụ nwanyị niile, na-ekwu?[3]

Hortensia gbakwara ajụjụ n'ụkpụrụ abụọ nke ịtụ ụmụ nwanyị ụtụ mana ewepụrụ ha n'ọkwa ọha. Appian hotara Hortensia, na-ekwu, sị, "Gịnị mere anyị ga-eji na-atụ ụtụ isi mgbe anyị na-adịghị ekenye n'ụlọ ọrụ, nsọpụrụ, agha iwu, ma ọ bụ, na nkenke, ọchịchị nke unu na-alụ ọgụ n'etiti onwe unu na ndị dị otú ahụ na-emerụ ihe? [1]

Mmetụta nke okwu ahụ[dezie | dezie ebe o si]

N'ịbụ ndị na-ewe iwe n'ihi na otu ndị inyom Octavian, Antony, na Lepidus gbara aka ike ha, gbalịrị ịchụpụ ụmụ nwanyị ahụ na rostra. N'echi ya, ndị ikom atọ ahụ belatara ọnụ ọgụgụ ụmụ nwanyị ndị a na-atụ ụtụ isi na 400, kama nke ahụ, kwụọ ụgwọ maka mfu nke ego ha nwetara site na ịmanye ndị nwoke nwere ihe onwunwe ka ha gbazinye ego na steeti ma tinye aka na mmefu agha.

Otuto[dezie | dezie ebe o si]

Ndị mmadụ dịkọrọ ndụ mechara too okwu Hortensia dị ka njiri mara usoro okwu ọnụ nke e ji mara nna ya. N'ime nke a, Valerius Maximus dere:

"N'ihi na site n'iweghachi ikike ikwu okwu nke nna ya, o mere ka a gbaghara akụkụ ka ukwuu nke ụtụ isi ahụ. Quintus Hortensius biri ọzọ n'usoro ụmụ nwanyị ma na-eku ume site n'okwu nwa ya nwanyị. "[4]

N'omenala a ma ama[dezie | dezie ebe o si]

Hortensia bụ onye isi na isiokwu nke akwụkwọ akụkọ 2016 Ndị na-agba mgba nke Republic nke Annelise Freisenbruch.

Ihe edeturu n'okpuru ala[dezie | dezie ebe o si]

  1. 1.0 1.1 1.2 1.3 Salisbury (2001). Encyclopedia of Women in the Ancient World. Santa Barbara, California: ABC-CLIO, 161. ISBN 1-57607-092-1.  Kpọpụta njehie: Invalid <ref> tag; name ":1" defined multiple times with different content
  2. Hallett (14 July 2014). Fathers and Daughters in Roman Society: Women and the Elite Family. ISBN 9781400855322. 
  3. Appian. The Civil Wars. IV, 32-33.
  4. Valerius Maximus Memorable Doings and Sayings 8.3.3

Ihe odide[dezie | dezie ebe o si]

Ebe ndị bụ isi e si nweta ya[dezie | dezie ebe o si]

  • Valerius Maximus, Factorum na dictorum memorabilium libri viii.3.3

Ebe ndị ọzọ e si nweta ya[dezie | dezie ebe o si]

  • Best (1970). "Cicero, Livy, and Educated Roman Women". The Classical Journal: 203. 
  •