Gaa na ọdịnaya

Ihe ọkụkụ e ji egbute

Shí Wikipedia, njikotá édémédé nke onyobulạ
White mustard a na-akụ dị ka ihe ọkụkụ a na-egbute na Poland

N'ọrụ ugbo, ihe ọkụkụ a gbutere bụ ihe ọkụkụ na-eto ngwa ngwa nke a na-akụ n'etiti ihe ọkụkụ na-aga n'ihu nke ihe ọkụkụ bụ isi. Ọ bụ ụdị ihe ọkụkụ a kapịrị ọnụ nke a na-akụ n'etiti ihe ọkụkụ abụọ bụ isi. A na-eji ihe ọkụkụ a eme ihe dị ka ụzọ isi belata nsị nitrogen mana ọ na-akwalitekwa uru gburugburu ebe obibi dị ka iwusi usoro ala siri ike, njigide mmiri na nkwalite ọrụ ndụ nke ala. Ihe ọkụkụ na-agbagharị gburugburu ụdị osisi ndị nwere obere oge na-eto eto, uto ngwa ngwa, ala dị ala na ihe ndị na-edozi ahụ chọrọ ka e were ya dị ka ihe ọkụkụ.[1]

Ịkụ ihe ubi bụ ụdị ịkụ ihe na-esote. Ọ na-eji ohere na-eto eto eme ihe nke ọma. Dịka ọmụmaatụ, radishes nke na-etolite site na mkpụrụ n'ime ụbọchị 25-30 nwere ike ịzụlite n'etiti ahịrị nke ọtụtụ akwụkwọ nri, ma wepụta ogologo oge tupu ihe ọkụkụ ahụ etolite. Ma ọ bụ, enwere ike ịkụ ihe ọkụkụ n'etiti owuwe ihe ubi oge opupu ihe ubi na ịkụ ihe ọkpọ ụfọdụ n'oge mgbụsị akwụkwọ.

Mbelata nke nsị

[dezie | dezie ebe o si]

Ịzụlite ihe ọkụkụ na-egbute bụ iji melite ma nyere aka mee ka ihe ndị dị n'ala dịgide adịgide. A na-enweta nke a site n'ịkwalite mmụba nke ọrụ nke ụmụ nje ala. Ịzụlite ụdị ihe ọkụkụ a na-enyere aka ijigide ihe oriri, ọkachasị nitrogen na phosphorus site na mpụga ala.[1] Iji nwee ike inweta uru ndị a n'ọhịa, enwere ọtụtụ ihe a ga-eburu n'uche iji nweta ihe kachasị n'ihe ọkụkụ. Ihe ndị ahụ gụnyere ụbọchị owuwe ihe ubi, ịkọ ala, na oge nkịta bụ ihe kachasị mkpa. Mgbe a na-e yigharịrị oge ịgha mkpụrụ site na ụbọchị a tụrụ aro mbelata nke arụmọrụ nke ihe ọkụkụ, uto na arụmọrụ karịrị akarị na-eme ebe ọmụmụ gosipụtara mbelata nke N.[2]

Nchịkwa mmiri n'ala

[dezie | dezie ebe o si]

Ihe ọkụkụ na-ejide ihe na-enyere aka ichebe ala megide mbuze mmiri site na ihe fọdụrụ na ya nke na-eme ka ala sie ike. Ihe fọdụrụnụ na-eje ozi dị ka ihe nchebe n'elu ala site na mmetụta splash yana inye aka belata Mmiri na-asọba n'elu. Ụdị ihe ọkụkụ ụfọdụ na-ejide onwe ha nwekwara ike ịmepụta biopores site na mgbọrọgwụ na-emebi emebi nke na-emepụta ụzọ na-asọba n'ime ala na-akpata mmụba nke mmiri. Ọ bụ ezie na n'oge uto ihe ọkụkụ ha na-eme ka mmiri ala gwụ ụfọdụ ụdị ihe ọkụkụ na-enyere aka ichekwa mmiri ozugbo e gburu ha.[3]

Ebem si dee

[dezie | dezie ebe o si]
  1. 1 2 Żuk-Gołaszewska (20 Sep 2018). Cath Crops and the Soil Environment- A Review of the Literature. jsite.uwm.edu.pl. Archived from the original on 10 August 2022. Retrieved on 19 March 2023.
  2. Agneessens (2014). "Review of Alternative Management Options of Vegetable Crop Residues to Reduce Nitrate Leaching in Intensive Vegetable Rotations" (in en). Agronomy 4 (4): 529–555. DOI:10.3390/agronomy4040529. ISSN 2073-4395. 
  3. Gentsch (2022-04-01). "Soil nitrogen and water management by winter-killed catch crops" (in English). Soil 8 (1): 269–281. DOI:10.5194/soil-8-269-2022. ISSN 2199-3971.