Asụsụ Idomoid

Shí Wikipedia, njikotá édémédé nke onyobulạ
Asụsụ Idomoid
language family
obere ụdị nkeAsụsụ Benue-Congo Dezie

 

A na-asụ Asụsụ Idomoid karịsịa na Benue State nke ọwụwa anyanwụ-etiti Nigeria na mpaghara ndị gbara ya gburugburu. Idoma n'onwe ya bụ asụsụ gọọmentị nke ihe fọrọ nke nta ka ọ bụrụ nde mmadụ anọ na-asụ gụnyere obere ìgwè Igede, Uffia, Otukpo, na Orokam.

Asụsụ[dezie | dezie ebe o si]

  Ethnologue gụnyere Eloyi, ọ bụ ezie na ọrụ ahụ bụ ihe mgbe ochie dịka Blench (2007) [1] weere Eloyi dị ka asụsụ dị iche iche nke Plateau nke nwere mmetụta Idomoid, kama vice versa.

Ethnologue na-akpọkwa alaka ndị na-abụghị nke Yace "Akweya", n'agbanyeghị eziokwu ahụ bụ na a na-akpọ kwa Yace "Akokweya".

Aha na ebe[dezie | dezie ebe o si]

N'okpuru ebe a bụ ndepụta nke aha asụsụ, ọnụ ọgụgụ mmadụ, na ebe sitere na Blench (2019). [2]


Asụsụ Alaka Ìgwè Asụsụ Asụsụ ndị ọzọ Aha nke aka maka asụsụ Aha ndị ọzọ Aha ndị ọzọ (dabere na ebe) Aha ndị ọzọ maka asụsụ Aha ndị ọzọ Ndị ọkà okwu Ebe (s)
Igede Asụsụ atọ: Òjù (Central), Ìtóò (Ito), Ù́́́́ ọ̣̣̣̣́ (Worku); nakwa Gabu (Ogoja LGA) Igedde, Egede, Egedde 70,000 (1952 RGA), 120,000 (1982 UBS) Benue State, Oju, Otukpo na Okpokwu LGAs; Cross River State, Ogoja LGA
Ebe a na-anọ Alifokpa, Ijiegu Yache, Yatye, Iyace Ekpari? 6,600 (1937 RGA); 10,000 (1982 UBS) Cross River State, Ogoja LGA
Akpa Akwa 5,500 (1952 RGA) Benue State, Otukpo LGA
Eloyi Mbeci (=Mbekyi, Mbejĩ, Mbamu) Afo, Epe, Aho, Afu, Afao 20,000 (Mackay 1964); 25,000 (SIL) Nasarawa State, Nasarawa na Awe LGAs; Benue State, Otukpo LGA
Alago Ìgwè B Agwatashi, Assaikio, Doma, Keana n'obodo ndị a Alago Idoma Nokwu 15,000 (1953 RGA); ọ dịkarịa ala 100,000 (Blench 2017) Nasarawa State, Awe na Lafia LGAs
Etulo Ìgwè B Utur, Eturo Turumawa 2,900 (1952 RGA); ihe karịrị 10,000 (Shain, p.c. 1988) Benue Steeti, Gboko LGA, Taraba Steeti, Wukari, LGA
Yala Yala Iyala 25,650 (1952); 50,000 (1973 SIL)
Yala Ikom Yala Nkum Cross River State, Ikom LGA
Yala Obubra Yala Nkum Akpambe Cross River State, Obubra LGA
Yala Ogoja Yala Yala Ọkpọ̃ma (Central Yala) a na-asụ n'obodo nta niile mejupụtara Ọkpọ̃m; Yala Igbeeku a na-akpọ n'etiti Igbeeku Rikọ na Oloko; Yala Ọkpamẹ, a na-ekwu na Ọkkpamẹ, Yẹhẹ na Ebo. Cross River State, Ogoja LGA
Ìgwè Idoma Idoma Benue State, Otukpo na Okpokwu LGAs; Nasarawa State, Nasarawa na Awe LGAs
Agatu Idoma Agatu, Ochekwu Idoma North 56,000 (1952 RGA); 70,000 (1987 UBS) Benue State, Otukpo LGA; Nasarawa State, Nasarawa na Awe LGAs
Idoma Central Idoma Oturkpo, Otukpo Akpoto 66,000 (1952 RGA) Benue State, Otukpo na Okpokwu LGAs
Idoma West Idoma 60,000 (1952 RGA) Benue State, Okpokwu LGA
Okpogu Idoma
Idoma South Idoma Igumale, Igwaale, Ijigbam 13,500 (1952 RGA) Benue State, Okpokwu LGA

Hụkwa[dezie | dezie ebe o si]

Edensibia[dezie | dezie ebe o si]

  1. Blench, Roger. 2007. The Eloyi language of Central Nigeria and its affinities.
  2. Blench (2019). An Atlas of Nigerian Languages, 4th, Cambridge: Kay Williamson Educational Foundation. 

Isiokwu a gụnyere ederede dị n'okpuru ikikere CC BY 3.0. 

doma n'onwe ya bụ asụsụ gọọmentị nke ihe fọrọ nke nta ka ọdoma n'onwe ya bụ asụsụ gọọmentị nke ihe fọrọ nke nta ka ọÀtụ:Volta-Niger languagesÀtụ:Niger-Congo branches